Különösen nagy kihívás, ha egy közeli barátunk számára nyújthatunk segítséget sebzett vadja megkeresésében. Ilyen élményben volt részünk Szederrel.
A sebzés egy 7×64-es puskával történt. A vadász kissé lefelé egy sűrűs határán mozgó süldőre lőtt rá nem éppen kényelmes szögből. Az első süldőt azonnal helyben marasztalta, de a második süldőre leadott lövésre már nem volt ilyen jó: a vad megrázta a fejét, mintha az orrát érte volna a találat, majd nagy tempóban megindult a sűrű felé. A következő lövés nagyjából 50 méterről csattant el a futó vadra, s bár jól nem lehetett látni találatjelzést, valószínűsíthetően a a disznó hátulját találhatta el.
Másnap reggel napkelte után kezdtük el a munkát. A rálövés helyétől úgy 6-700 méterig jól követhető volt szemmel is a vérnyom. A vad váltóját szegélyező ágakon, gallyakon elé magasan voltak kenések. Szeder szépen követte az ösvényt, s ahol kellett, megállt és visszakeresett a bonyolultabb, erősebben vadjárta részeken. Nagyjából egy kilométer után találtunk egy kisebb sebágyat. Innentől a vér jóval kevesebb lett, s egy dagonya után szinte el is tűnt. Innentől Szeder vezetékmunkája egy csapásra megváltozott.
Németh Balázs