Az utánkeresés témája Magyarországon valahogy mindig kevés publicitást kapott. Alig létezik néhány antikvár szakkönyv, a szépirodalmi témájú szerzemények sem túl ismertek. Valamelyik vadászújságban ugyan időről időre előkerül egy-egy cikk, vagy cikksorozat a véreb betanításáról, de aztán újabb hónapok telnek el, mire ismét olvashat az ember a sebzett vad felkutatásáról és terítékre hozásáról. Pedig nagyon sok tapasztalt vérebes és más kutyával eredményesen utánkereső vadász élt és él ebben az országban. Úgy tűnik, mintha senkinek nem lenne fontos ez a téma. Mintha csak valami szégyenfolt lenne, holott az utánkeresés a vadászat egyik szükséges velejárója. A vadásztól, kutyától egyaránt a legnagyobb felkészültséget igénylő szép tevékenység.

Cikksorozatunkkal ezt az űrt próbáljuk valamelyest pótolni, és a megszokott sablonoktól eltérően lapszámról lapszámra valami érdekes témát fogunk boncolgatni. Hegyen-völgyön, úttalan sűrűkben szerzett tapasztalatainkat szívesen adjuk közre.

Nagyon sokan keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy a kezdő utánkereső miként állítsa össze a felszerelését, mire is lesz majd egy-egy sebzett vad felkutatása során szüksége.

Sok hasznos apróság

Ez rendkívül fontos és az eredményességet is nagyban befolyásoló témakör. Mindjárt az elején két részre is bontjuk, mert kellő alapossággal csak több részletben tudunk erről beszélni. Az utánkereső fegyvere, és a hozzá használt lőszer, a szükséges alapvető ballisztikai ismeretek külön cikket érdemelnek. Ez lesz majd a következő írás témája.

A mostani alkalommal az egyszerűbbnek látszó dolgokkal foglalkozunk, úgymint a kutya felszerelése, megfelelő ruházat, lábbeli, és sok egyéb apróság. Mire lesz tehát szükségünk egy utánkeresés során? Először is tételezzük fel, hogy már van egy utánkeresésre alkalmas kutyánk. Ez a kutya lehet a specialista hannoveri és bajor hegyi véreb, vagy ezeken túl más egyéb fajta is. Mindenki a lehetőségeihez, képességeihez és ízléséhez mérten kiválasztja a számára megfelelőt. Szándékosan nem ajánlunk fajtát, a lényeg, hogy biztosan és eredményesen dolgozzon.

Tehát meg van a kutyánk. Ezt a kutyát oda kell szállítani a sebzés helyszínére. A kutya utazhat a platón, a csomagtartóban, az ülés előtt, az ölünkben, de a legbiztonságosabb és legpraktikusabb, ha egy megfelelő méretű szállító dobozt vásárolunk a számára. A választék óriási, a lényeg, hogy a kutya kényelmesen elférjen benne. Ez a box, miután megszokta, egy biztos pont lesz az eb számára. Türelmesen vár benne a keresés megkezdése előtt, és nyugodtan alszik annak végeztével. Ha sok keresés adódik, ez szinte a második otthona lesz társunknak.

Miután a helyszínre értünk a kutya kiszáll és azt bizony vezetni kell valami módon. A hosszú vezeték egyfajta kapocs a vezetős és társa között. Nagyon fontos eszköz. A vezeték anyagát tekintve igen változatos lehet. A kutya betanítása idején, a mesterséges csapázáshoz a filléres vékonyabb hegymászó kötelek, műanyag ruhaszárító kötelek is tökéletesen megfelelnek. Ekkor még a legfontosabb, hogy a kutya megszokja a velünk való efféle kapcsolatot, mi pedig megtanuljuk használni a vezetéket, mert ez sem egyszerű feladat. Folyton elakad, csomó, bog keletkezik rajta, feltekeredik. Ezzel el is jutottunk ez egyik legfontosabb tulajdonságához. A vezetéknek könnyen kell siklani a kutya után a legsűrűbb növényzeten keresztül is. Másként folyton megakasztja a munkában az ebet, kizökkentve azt az elmélyedt keresésből. Nekünk pedig rengeteg bosszúságot fog okozni. Ennek a tulajdonságnak hosszú ideig csak a klasszikusnak mondható bőr vezetékek feleltek meg. Nagyon sokan a legnagyobb elégedettséggel használják még ma is. Napjainkban egyre másra jelennek meg az újfajta anyagok, amik használati értéküket tekintve megelőzik a különben kiváló bőr vezetékeket. A bőr nagyon jó, mert viszonylag nehezen tekeredik fel, erős, jó a fogása. Viszont, ha elázik – már pedig gyakran elázik – akkor nehézzé válik, csúszik és rendszeres, sok időt igénylő karbantartással lehet csak az élettartamát elfogadható hosszúságúra nyújtani. Emellett drága is.
A bőrvezeték alternatíváinak sora igen hosszú. A különböző szőtt, műanyag hevederek, gurtnik, kötelek nagyon olcsók, bárhol beszerezhetőek. Elég elterjedt a használatuk, viszonylag kopásállóak, csak egy hátrányuk van, a tüskés ágakra, főként a csipkére előszeretettel fennakadnak és rá is tekerednek. Ezek inkább a „ha más nincs ez is jó” kategóriát képviselik. Ebbe a kategóriába esik a sok helyen használt műanyaggal bevont ruhaszárító acéldrót kötél. Ennek használatát azonban nemigen javasoljuk, mert ha a kutya véletlenül ezzel a drótvezetékkel együtt elszabadul, és feltekeredik valahol, esélye sem lesz, hogy elrágja azt. Ha időben nem találjuk meg ott fog étlen-szomjan elpusztulni.

Hám és narancs színű Biothane vezeték

Sokan használnak keményebb, de hajlékony műanyag vezetékeket, amikből ugyanúgy akad kör keresztmetszetű és lapos kivitelű is. Számtalan méret áll rendelkezésre, különböző minőségben és annak megfelelő árral címkézve. Ezek közül a Biothane anyagú vezetékek állnak legközelebb a bőr-érzéshez, ám erősségük, kopásállóságuk többszöröse annak. Árban hasonló, mint a bőr viszont, ha el nem veszítjük, egy életre szól. Jelenleg nemigen lehet ettől jobbat kapni.

Ha már van vezetékünk, akkor annak végére még kell egy nyakló vagy hám, hogy a fizikai értelemben vett kapcsolat valóban meg legyen a kutyával. A nyaklót – ami tulajdonképp egy széles, egy vagy kétrétegű speciális nyakörv – igen rég óta használják már a vérebesek és más utánkereséssel foglalkozó kutyavezetők. Akár tacskó méretűt is beszerezhetünk, ha épp olyanra van szükség. Lényeges, hogy akkora legyen, hogy a kutya nyakáról kicsatolás nélkül is könnyedén le tudjuk húzni, ha hajszára kerül sor.
A nyaklóval egy baj van csupán. Amíg a kutya szabályosan közlekedik, és a vezeték a hasa alatt, a lábai közt fut hátra, addig minden rendben. Sőt ilyenkor még lefelé is fogja az eb fejét húzni, szinte a föld felszínére kényszeríti a vezetékbe belefeszülő négylábú orrát. Bár elég nagy baj, ha a kereső kutya ezt nem magától teszi, és erre kényszeríteni kell. A hevesebben kereső és rövidebb lábú kutyáknál viszont gyakran előfordul, hogy a vezeték a hátuk fölé kerül, s az elforduló nyakló csak folytja őket. A széles bőr nyakörvtől nem fog megfulladni a kutya, de az energiái egy részét fölöslegesen pazarolja el így. Számukra sokkal ideálisabb a megfelelő hám használata. Ezekből igen nagy a választék ma már – sajnos nem Magyarországon. Elsősorban a ló szügyhámjához hasonlatos hámot ajánljuk. Az fekszik fel legideálisabb módon a kutya mellkasára, szabadon hagyva annak nyakát. Ehhez persze tökéletesen illeszkedő, pontosan méretre gyártott hámra van szükség. Különösen igaz ez a kisebb testű kutyák esetén. A hám egyébként ugyanolyan gyorsan lecsatolható, mint ahogyan a nyaklót lehúzzuk kutyánk nyakáról.

Közvetlenül a kutyánál maradva két fontos dolgot kell még megemlíteni. Ajánlatos a kutya nyakára valamilyen élénk narancs vagy neon sárga színű tépőzáras szalagot tenni, feltüntetve rajta a fontosabb adatokat. Minimálisan a kutya hívó neve, a tulajdonos neve és telefonszáma legyen rajta. Ezzel javítjuk az esélyét, hogy egy hosszúra nyúlt hajsza után is előkerüljön kedvencünk. Viszont, ha véletlenül felakad, akkor egyszerűen letépi magáról és kész.
A másik fontos dolog, az egyre szélesebb körben terjedő nyomkövetős nyakörv. Ettől nagyszerűbb dolog aligha akad az utánkereső eszközeinek tárában. Azt lehet mondani, hogy az utánkeresésben a kutya és a fegyver után a leghasznosabb, legszükségesebb eszköz. Mondhatjuk persze, hogy enélkül is meg voltak a régi vérebesek. Persze, így van. Viszont ami hasznos és praktikus, azt a célszerűség előtérbe helyezi a régivel és hagyományossal szemben. Nem ördögtől való dolgok ezek, és attól, hogy valaki GPS-t, műanyag vezetéket, és hámot használ, meg élénk színű ruhában keres, még tisztelheti a hagyományokat és az elődöket. No meg aztán épp onnan vesszük át ezeket a modern dolgokat, ahonnan egykor a bőrvezetéket és a vérebet is átvettük.

A GPS – kézi vevő és nyakörv

Szóval a GPS, de akár még az antennás nyomkövető is egy nagyon hasznos dolog. Hogy mire is képes egy ilyen modern szerkezet, és hogy mekkora segítséget is tud nyújtani értő kezekben, arra majd egy későbbi cikkben visszatérünk. Ez a téma ugyanis önmagában is megtölt néhány oldalt. Addig is annyit mondhatunk, hogy aki teheti, használja, mert busásan meghozza az árát. Sok időt és aggodalmat spórolhatunk meg vele, mert ahogy egy sokat látott vérebes szokta mondani: „Minden hajsza egy gyomorfekély…”

Miután a kutya körüli dolgokat rendbe tettük, nézzük át az utánkereső egyéb kellékeit. A rálövés helyének vizsgálatakor mindjárt előkerül néhány apróság. Sokszor a minimális vért nem lehet egy könnyen észrevenni, így egy fehér zsebkendő, akár papír zsebkendő jó szolgálatot tehet. Azt a növényzeten néhányszor végig húzva elővarázsolhatjuk a szemünk elől addig rejtve maradt apró vércseppeket. Sokszor egy gombostűfejnyi is nagy segítség. Amennyiben vért találunk, már biztos a sebzés.

A rálövés és a csapa során sokféle csapajelet találhatunk. Szőrszálakat, csontszilánkot, zsír, háj, hús darabot. Ezeket apró tasakokban a zsebünkbe süllyeszthetjük és később a kutya még szagmintát vehet belőlük. Ha ott hagyjuk, ahol találtuk, könnyen nyoma vész. A csontdarabokat érdemes eltenni, később otthon is tanulmányozhatjuk őket. Nagyon jó anatómiai gyakorlat egy-egy apró darab helyét felismerni a vad csontvázán. Ezek a tapasztalatok később igencsak a javunkra fognak válni.
Érdekességként ejtsünk néhány szót a szakirodalom által emlegetett a szőrtérképről is. Egy tulajdonképp egy szőrgyűjtemény a vad különböző testtájairól összegyűjtve és rendszerezve. Értelme akkor van, ha valamennyi számításba jöhető vadfaj, mindkét ivarú, fiatal, és idősebb egyedeiről is összegyűjtjük télen és nyáron is. Ezt aztán magunkkal cipelni már elég nagy teher lenne a sebzés helyének, és a sebzett vad nemének, korának minél pontosabb beazonosítása végett. Ehhez még nagyítót is ajánlanak, ami már a kacat kategóriát képviselné, az amúgy is terhes eszköztárban.
Aki kellő időt szán egy-egy vad szőrzetének tanulmányozására, az ilyesfajta szőrtérkép nélkül is nagy biztonsággal be fogja azonosítani a talált szőrszálakat. A vad faját és nemét illetően már viszonylag kisebb jelentőséggel bíró tévedések szoktak a sebzők részéről előfordulni, így a szőrtérképet igazán nyugodtan otthon hagyhatjuk a nagyítóval együtt.

Nézzünk az ennél fontosabb dolgokat. A jelölőszalag az egyik leglényegesebb. Legyen jól látható, könnyen téphető, de mégis maradjon tartósan a helyén, tehát nem árt, ha kötözhető. Legyen környezetbarát, olyan ami idővel lebomlik, mert nem túl szép látvány a teleaggatott erdő. Készíthetjük krepp papírból, használhatunk pénztárgép szalagot, wc papírt, de a legalkalmasabb a gyári jelölőszalag. Zsebünkre egy lyukas szegecset téve, azon keresztül a tekercs közepét kihúzva tetszőlegesen adagolható a jelölő szalag. Kis kézügyességgel övre tehető tárolót is készíthetünk neki. Sajnos itthon ezek nem beszerezhető dolgok, más országokban viszont könnyen hozzájuthat az ember egy rendesebb vadászboltban, akár a szalaghoz, akár az adagoló kis övtáskához. Egy tekercs 3-4 Euro-ba kerül, ami 70 méter hosszú és sokáig elég. A jelölőszalaggal jelölhetünk minden fontos csapajelet, nyomot, vércseppet, szőrszálat, de még az útirányunkat is, ha már nem vagyunk biztosak benne, hogy még jó nyomon járunk. Ezeket az útbaigazító jeleket célszerű más színnel jelölni. Ha a nyomot eltévesztjük, elbizonytalanodunk, akkor ezeket követve könnyedén visszatalálunk az utolsó biztos ponthoz. Egy a fontos, sűrűn jelöljünk, mert különben csak az időnket fogjuk az utolsó vér keresésével vesztegetni. Ezeket a jelöléseket részben a GPS-szel is kiválthatjuk.

A jelölőszalag

Menet közben a kutyát meg is kell időnként itatnunk, és mi magunk is gyakran megszomjazunk, így mindig vigyünk elegendő vizet magunkkal. Legalább fél-egy litert. Nagy melegben pedig akár több liter ivóvízre is szükség lehet. Erre a célra már egy szó szerinti vízhordó, teherhordó kísérő sem túlzás. Ekkor ugyanis a vízzel nem csak itatjuk a kutyát, hanem a fejét időnként megmosva hűtenünk is kell azt.
Hogy a vízzel minél gazdaságosabban tudjunk bánni, vigyük magunkkal olcsón kapható műanyag összehajtható itatótálat. Lesz olyan, amikor pár csepp víz is sokat jelent majd.

Filléres, de hasznos dolog az összehajtható itatóedény

Hosszabb utánkeresések esetén a víz mellett kell egy kis plusz kalória is a szervezet számára. Egy két csoki, keksz mindig legyen a zsebünkben. Legjobb, ha olyan, amit a kutyának is adhatunk, mert ő is ugyanolyan éhes lesz. Különösen, hogy keresés előtt amúgy sem javasolt megetetni. Jól fog esni.

Amikor hajszára kerül a sor, a kutya által űzött és megállított vadat ugyan olyan nagy gonddal és óvatossággal kell majd becserkelnünk, mintha csak egy egészséges vadat szeretnénk elejteni. Sőt, ha lehet még nagyobb gonddal tegyük ezt, mert nem biztos, hogy lesz második lehetőségünk. A kutya sokszor erőn felül teljesít, és teljesen kimerülhet, mire a vad hosszú kilométereket követően megáll előtte. Nem tehetjük meg hű társunkkal, hogy elügyetlenkedjük a kínálkozó egyszeri alkalmat. Ezért nagyon kell ügyelnünk a csendes mozgásra, de még inkább a vad jó széliránnyal való megközelítésére. Egy jó vadász érzi a szelet, ám ha csak alig van légmozgás, akkor sokkal egyszerűbb a dolgunk, ha valami széljelzőt hívunk segítségül. Ez lehet a sapkában cérnára kötött tollpihe, de ennél is sokkal biztosabb egy púderes pumpa használata. A kellék beszerzéséhez elég, hogy ha nagyanyánk körül sündörgünk, amikor nagy bűzt eregetve daueroltatja a haját legjobb barátnőjével. A kiürült flakonra lecsapva máris meg van a legolcsóbb széljelzőnk fő darabja. Kiöblítjük, kiszárítjuk, és megtöltjük hintőporral, ami akad otthon, ha alaposan szétnézünk. A flakon csúcsos kupakjából annyit vágjunk le, hogy azon a fejjel lefelé tartott flakon megnyomásával könnyedén kirepüljön egy kis adag hintőpor. Kiváló és minden körülmények között működő széljelző. Egy töltéssel nagyon sok ideig működik.

Olcsó széljelző, hintőporral töltve

Mindig legyen nálunk elsősegély csomag. Kötelező kellék egy vadász számára, de mégis meg kell említeni. Nem elég, ha van az autóban. Könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, nehezen megközelíthető helyre, lakott területtől, emberektől távol, amikor ez jelentheti az egyedüli segítségnyújtást nekünk vagy épp kutyánknak. Egészségügyben, elsősegélynyújtásban jártasabbaknak még akár sebvarró készlet is ajánlott. Nem túl gyakori szerencsére, de előfordulhat, hogy a vaddisznó által megsebzett ebet csak így van esélyünk megmenteni.

Ha már a véres részeknél tartunk, egy bicska vagy tőr is kell. Legjobb, ha van mindkettő. Adódhat olyan helyzet, hogy a nagybeteg sebzett vadat már nincs mód a kutya veszélyeztetése nélkül lövéssel megváltani a szenvedésétől, olyankor bizony le kell szúrni. Ehhez nem kell óriási bajonett, megteszi egy közepes, rendes kés is. De az éle legyen kifogástalan. Szükség lehet rá a vad zsigereléséhez is. Ha a vad megkerült, ne legyünk restek rendbe tenni azt, mert esetleg mire a segítség megérkezik, a hús tönkre is mehet. Ekkor aztán, ha nincs kedvünk várni, és még nem vagyunk túl fáradtak, jó szolgálatot tesz egy vadhúzó kötél. Némi kézügyességgel és legfeljebb két-három méter kötélből, meg egy darab agancsból mutatós és kis helyet foglaló vadhúzót gyárthatunk magunknak. Az esetek legalább felében – bár sebzett vadat megyünk keresni – nincs ilyesmi a kísérőnél, sebzőnél, hát jobb ha nem hagyjuk otthon.

Pár perc alatt olcsón készíthetünk egy vadhúzót magunknak

Mondják – igen bölcsen -, hogy az utánkeresés kicsit olyan mint a háború. Csak azt tudjuk, hogy mikor és hol kezdődik, de hogy hol és mikor, milyen kimenetellel ér véget, azt előre megmondani nem lehet. Épp ezért még akkor is vigyünk magunkkal elemlámpát, ha reggel indulunk keresni. Persze nagyon ritka, hogy a reggel kezdett keresés sötétben ér véget, de van rá példa, és ha még a vadszállítót is meg kell várnunk a megtalált vad mellett – mondjuk egy téli hajtást napján -, akkor már elég jó az esély, hogy sötétben érjünk haza. Ma már sokféle kisméretű, de nagy fényerejű lámpát lehet kapni. Vigyünk magunkkal, és hozzá a tartalék akkumulátor sem felesleges óvatosság. Célszerű olyan kézi lámpát választani, ami egyben fegyverlámpaként is használható, mert az mégsem várható el senkitől, hogy a sötétbe nyúló hajszán magára hagyja a vadat űző, esetleg már azt állító ebet. Ekkor pedig csak lámpával van esélyünk terítékre hozni a sebzett vadat. A kínai UltraFire WF-501B egy olcsó, de jól használható ilyen lámpa. Bátran ajánljuk mindenkinek.
Mindenképp javasolt a kézi lámpa mellett egy erős fényű fejlámpa is, mert sötétben botorkálni, pláne zsigerelni sokkal egyszerűbb, ha az ember kezei szabadon vannak.

Erős fényű, fegyverre szerelhető lámpa és fejlámpa – nélkülözhetetlen eszközök

Legyen nálunk mobiltelefon is. Persze a sebzett vad sokszor húzódik olyan helyre, ahol a térerő csak gyenge, vagy épp nincs is, de egy-egy magasabb pontra felmászva, már fogunk tudni telefonálni. Jó, ha – GPS hiányában – a telefonnal a tartózkodási helyünk koordinátáit is meg tudjuk állapítani. Idegenben keresve könnyen juthatunk olyan helyre, hogy nem tudnak bennünket másként megtalálni. Akkor aztán hiába van meg a vad, kereshetnek minket, vagy indulhatunk a kutya segítségével vissza a fáradságos úton. Másrészt, ha a vadat ott is hagyjuk, annak helyét is megjelölhetjük a térképen egy modernebb telefon segítségével.

Kell egy tekercsszigetelő szalag is. Bármire jó lehet, amit rögzíteni kell, de elsősorban a fegyver csővégét leragasztani szükséges vele. Menet közben leeshet, kilyukadhat, jó, ha újra tudjuk ragasztani.
Egy kisméretű fényképezőgép nem csak a magabiztos utánkeresők kelléke lehet. A szépen komponált terítékfotó mindig kedves emlék marad számunkra. Mivel sok esetben egyedül érünk a vadhoz, mire a segítség megérkezik, pedig akár be is sötétedhet, egy miniatűr, vagy akár fába csavarható menetes állvány nagy segítségünkre lehet. Aztán ne feledjük, az elemek mindig a legrosszabbkor merülnek le, egy garnitúra tartalék, már nem jelent súlyos tehertöbbletet. Az eszközöket jól összeválogatva pedig a tartalék akkumulátorok jók lehetnek a GPS-be, elemlámpába, fejlámpába is. Az Energizer 2450mA akkumulátorai nem csak megfizethetőek, hanem nagyon tartósak is. Ne sajnáljuk erre vagy hasonló minőségűekre a pénzt.

Megérne egy külön cikket a sokféle utánkeresésre alkalmas és direkt arra kifejlesztett ruhák bemutatása is, de most csak a lényeges szempontokat vesszük sorra. Szándékosan maradt a cikk végére ez a különösen fontos rész. Most már látjuk, hogy mi mindent kell elnyelnie ruhánk zsebeinek. Miért a zsebekbe pakolunk és miért nem a hátizsákba? Aki egyszer keresett sebzett disznót áthatolhatatlannak tetsző sűrű kökényes-csipkés-galagonyás bozótban, az nem fogja ezt a kérdést feltenni. Van ahol a fejünk is alig fér át, nemhogy más felesleges dolgok. A hátizsák sokkal inkább akadályoz bennünket, mintsem előnyt jelentene. Persze a szépen művelt, katonásan soroló erdőkben nem hátrány, vagy épp ha a kísérőnk hátát húzza, de egyébként csak nyűg lesz. Szóval a ruhán legyen sok és nagy zseb. Kevés ruha felel meg ennek a követelménynek. Akinek akad varráshoz értő ismerőse, az könnyen javíthat a helyzeten néhány további zseb felvarratásával.
Természetesen a ruha további jelentőségteljes tulajdonságokkal is kell, hogy bírjon. Legyen strapabíró az anyaga, állja a tüskék szúrását, ne ázzon át, de azért szellőzzön. Ne legyen hideg és túl meleg. Ne gátoljon a mozgásban. Valamint legyen feltűnő, rikító színű minél nagyobb felületen, mert a fokozott balesetveszély miatt a láthatóságnak kiemelt jelentősége van. Mondhatni életbevágóan fontos.
Ezeket végig olvasva hamar ki is jelenthetjük, hogy ilyen ruha pedig nincs is. Talán a százötven-ezer Forintos speciális ruhák tudják ezt, de a legtöbb esetben megalkuvásra lesz szükség.

Tökéletes, kevlárral erősített szúrás, vágás és harapás biztos védőruha a Pfannertől

Máig sokan használják a bőrnadrágot, ami egyfajta védjegye is a vérebeseknek. Sajnos a bőr, amint azt a vezetéknél már említettük, sok előnyös tulajdonsága mellett hátránnyal is rendelkezik. Legyen az bármilyen zsíros, patinás, bejáratott darab, egy havas téli vaddisznókeresésen, amikor órákig mászunk négykézláb a hóban, bizony át fog ázni. Aztán a hiedelmekkel ellentétben a nagyobb tüskék át is szúrják, ki is szakítják, ha nincs szerencsénk.
Jobbat találni mégis nehéz. Olcsóbbat persze lehet, mert egy erősebb, vastag vászonnadrág is kibír egy-két idényt. Érdemes viszont szétnézni a különböző, modern anyagokat felhasználó gyártók kínálatában. Vannak olyan speciálisan utánkeresésre gyártott, a szükséges helyeken megerősített, strapabíró anyagú ruhák, amik viszonylag sok általunk elvárt paraméternek megfelelnek. A nadrágnak mindenképp legyen megerősítve a térde és az ülepe. A térdnél jó, ha valami betétet helyezhetünk bele a tüskék szúrása ellen. A kabáton, mint már említettük, legyen sok külső és belső zseb, és jó, ha van egy nagyméretű, két oldalról nyitható zseb a hátán, helyettesítendő a hátizsákot. A vízlepergető, lélegző anyagok nagyban javítják komfortérzetünket. Télen egy nedvesség elvezető alsóruházat szintén segít bőrünket szárazon tartani és megelőzni a meghűlést.
Fontos a fejfedő. Kalap vagy baseball sapka? Tulajdonképpen mindegy. A célnak feleljen meg. Védje a fejünket, arcunkat, szemünket a tüskéktől. Illeszkedjen szorosan, hogy ne rántsa le lépten-nyomon egy-egy alkalmatlankodó szúrós ág és az sem árt, ha legalább egy ideig ellenáll a víznek.
Védjük a kezünket is. Különösen, ha vaddisznóval van dolgunk, gyűjthetünk be fájdalmas szúrásokat, kibányászhatatlan tüskéket a bozótban. Egy erős, akár újjak nélküli bőrkesztyű jó szolgálatot tehet. Szerencsés, ha lőni is tudunk benne, mert nem mindig van elég idő levenni.

Az erős, de kényelmes bőrkesztyű jó szolgálatot tesz, ebben még lőni is lehet

A lábbeli szintén lényeges. Elsősorban legyen kényelmes, mert előfordulhat, hogy egész nap talpalunk benne. Legyen elég erős és vízhatlan. Erre a célra talán a bakancs alkalmasabb, de ezt a terep is meg fogja határozni majd. Amennyiben bakancsot használunk, a szorosan illeszkedő kamásli sok bosszúságtól óv meg, mivel nem engedi a cipőfűzőt kioldódni. Emellett a nedvességtől is védi lábszárunkat, majdhogynem csizmaszerű lesz a kettő kombinációja.

Az elmondottak természetesen nincsenek kőbe vésve, inkább csak egyfajta útmutatóul szolgálnak, hogy ne a keresés közben jöjjünk rá, mi minden kellene még. Az évek során aztán úgyis kiderül majd, hogy kinek-kinek mire van szüksége, és mi az ami akár otthon is maradhat.

Utánkeresők Baráti Köre
www.utankeresok.hu

Megjelent: A vadászkutya magazin 2013. évi 2. számában