2015 évi eredményeink

Minden év végén számot vetünk, megnézzük hogy milyen eredményeket sikerült elérnünk abban az évben. Így volt ez a 2015 végén is. Volt mire visszaemlékezni, s az eredményül kapott számok egy kicsit bennünket is megleptek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Erdőzúgás!

A hófödte Zemplén rengetegébe hívtak egy .243-as kaliberrel lábon lőtt kos kereséséhez. A hétvégi észak felől tomboló fergeteg nemcsak hogy betakarta a nyomokat, hanem helyenként 10-15 méterre az eredeti csapától is találtunk a hóréteg tetején tovaguruló fagyott vérszemcséket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A születésnapi bika

Folytatjuk a gímbika kereséseinkről szóló történeteinket. Mihók István eképpen emlékezik meg egyik őszi kereséséről:

Lassan lecseng a bőgés, de szerencsénkre még akadt munkánk: 25-30 méteres távolságban félkeresztben-szemben álló – már a vadászt és kísérőjét figyelő – bikára, 7×64-es kaliberű fegyverrel tett lövést a segítségünket kérő kolléga, aki születésnapja alkalmából kapta ajándékba a lehetőséget. A bika hátra kirúgva jelezte a találatot, majd eltűnt egy ugrással és nagy zajjal a sűrűben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hit és bizalom

Gímbika kereséseinkről szóló sorozatunk következő története leginkább a négylábú társainkba vetett bizalomról szól. A sebzett vad kereséséhez elengedhetetlen feltétel a megfelelő felkészültség, de legalább akkora jelentősége van az együtt töltött évek alatt kialakult, egymásban való feltétlen bizalomnak is. Akár azt is mondhatnám, hogy hit nélkül nem érvényesülhet a tudás sem. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hajsza a Dunán

A mai délután egy sok izgalommal, és még több félelemmel teli utánkereséssel zárult. Reggeli vadászaton megsebzett gímborjút kerestünk, ami a lövés után átváltott a Duna töltésen. Ott a kollégám megjelölte a csapát. Mi ettől a jelöléstől kezdtük a vezetékmunkát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Gímbikák 2015.

December elejére a kilövésre szánt gímbikák nagy része terítékre került, elérkezett a vaddisznóhajtások és riglizések ideje. Volt egy kis időnk a kettő között, így készítettünk egy rövid fényképes összeállítást az ősz folyamán segítségünkkel terítékre hozott, sebzett gímbikák fotóiból, s emellett csokorba szedjük majd az érdekesebb keresések történeteit is. Nyitásként Mihók István egyik rövid írása következik egy olyan napról, amikor két sebzett bikát is sikerült terítékre hozniuk Vitéz kutyájával. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A torkon lőtt disznó

Hajnalban, 6,5×55-ös kaliberrel egy malac kíséretében kocogó kocára tett lövést vadászvendégünk a Zemplénben, a Tállyai Erdészet vadászterületén. A disznó megnyúlt egy méterrel, olyat rúgott ki hátra, majd eltűnt az Osztró gerince mögött. A rálövés helyén pici csontszilánkot és háj-szerű darabot találtak, igen kevés vér kíséretében, melyet ötven méterig tudtak követni – hátracsúszott lövésre gondolva. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Helyszínelők – késő esti adás

Tegnap este autóval hazafelé tartottunk, amikor a városhoz közeledve, egy vadjárta helyhez értünk a főúton. Villogó rendőrautó, útszélén várakozó roncsok, autómentő. Na, mondom itt megint gázoltak, az biztos.
Nem sokkal azután, hogy hazaértem, meg is csörrent a telefonom. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nemzetközi versenyen jártunk

A Magyar Tacskókopó Klub tavaszi közgyűlésén merült fel az Ausztriában megrendezendő nemzetközi nehezített vércsapa versenyen való részvétel lehetősége. Az elnökünktől, Pölöskei Balázstól, megkaptuk a meghívót, melyből megtudtuk a verseny pontos menetét és szabályzatát: „mesterséges, minimum. húsz órás, vaddisznó lábbal, vérrel készített, 1200 méter hosszú csapa, törésekkel, sebágyakkal,  stb…” Egy kattintás ide a folytatáshoz….