Egy határon túli keresés rövid története

A jó orrú vérebnek könnyen híre megy, így esett, hogy egy péntek reggel, Szlovákiában megsebzett bikához hívták Dákay Zsuzsát. Egy tacskó kopóval már próbálták keresni a sebzettet, de eredménytelenül. Zsuzsa és Szöcske szombat hajnalban indultak, és fél nyolcra értek a farkasok és medvék birodalmába. Addig, amíg oda értek már lett egy másik sebzés is.

Szerencsére az első lövésről készült videó és azt végignézve a sebzést Zsuzsa gerinctüske lövésnek ítélte, így a másodikkal kezdtek. Vér nem volt, de az elmondás alapján könnyebbnek ígérkezett az a munka. Hátracsúszott lövésnek tűnt, a bika meg is feküdt 200 m után, csak felkeltették…A rálövés helyén olyan 300 birkát hajtottak keresztül… mert az egy legelőn volt. Szóval az tönkrement…, Zsuzsa kénytelen volt a beváltás helyétől, a fenyves szélétől indítani Szöcskét. Szöcsi letette az orrát… és a klasszikus módom elindult, lehetett érezni, hogy csapán van. Vér ugyan nem volt, de Szöcskében lehet bízni. A terep rendkívül meredek és sziklás, ugyanakkor gyönyörű volt.
Szöcskére nézve viszont kicsit veszélyes…
A csapa fölfelé haladt, látszott a bevágás, a szarvas nyoma a talajban, a vadász mondta is, hogy hallott valamit föntről még este a lövés után…
A csapa egy sziklaperemhez vezetett, ahol megszűnt a bevágás. Szöcsi is megállt, Zsuzsa pedig kissé tanácstalanul figyelte. Megkérte a többieket lépjenek hátrább, a szarvas csak visszafelé mehetett. Aztán látta, ahogy Szöcske légszimatol a szikláról lefelé. Keresésre biztatta, és a kutya elindult visszafelé. Majd egy derékszögű töréssel uccu neki lefelé a meredeken. Látszott, hogy szegénynek fáj a lába, a terep iszonyú meredek volt. A disznóval való balesetből pedig még nem épült fel teljesen.
Zsuzsa ahogy tudta, tartotta, próbálta segíteni a hámmal. Együtt csúsztak lefelé.
Lent ismét kivehető volt a szarvas patája által okozott talajsérülés egy 200 m-es szakaszon. Aztán Szöcsi megint légszimatolt előre, és Zsuzsa érezte, már közel lehetnek.
Ahogy leértek a hegy aljába, egy patak következett, majd ott újabb derékszögű törés. Aztán 100 m múlva előttük feküdt a kimúlt bika. Nyíl egyenesen a szikla alatt 300m-el, ahol Szöcsi lefelé légszimatolt. A bikának valóban lágy lövése volt.
Aztán következett az öröm…, de a pihenés még nem.
A tüskés bikát is keresni kezdték, még nehezebb és sziklásabb terepen, de csapázás közben egy friss ürüléket és nyomokat találtak, ami egy anya medvéé volt. Elképzelhető, hogy a közelben tartózkodtak, mert Szöcske ideges lett, nem a megszokott módon viselkedett.
Az erdész visszahívta őket, hiszen konkrét medve veszély volt, nem kockáztathattak
Azt az utánkeresést a természet fejezte be…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .