Tisztelt Utánkeresők!
Kuti Szabolcs vagyok egy dunántúli FTK hivatásos vadásza. Tanácsért fordulok hozzátok. 3 hónapos hannoveri vérebemmel kezdtük elsajátítani az utánkeresés tudományát. A kutyus „Bátor a neve” nagyon érdeklődő tanulékony és az általam készített csapákat ügyesen kidolgozza. A problémám hogy a csapa végén Bátor egyből nekiáll falni a csapa készítésére használt testrészből (általában belsőséget, lábat vagy fejet használok csapakészítésre). Ha lőtt vadat találunk meg a lőseb környékét nyalja, rágja. Volt rá példa hogy egy béllövött őzsutát kerestünk. A kutyus szépen meg is találta a még élő de már továbbmenni nem tudó vadat. Az első az volt hogy az őzből kilógó belet kezdte enni és nem érdekelte hogy a vad még kapálózik. Persze nem hagytam neki. Az lenne a kérdésem hogy egy fiatal kutyánál ez normális-e és hogyan tudnám erről a viselkedésérő leszoktatni. Válaszotokat előre is köszönöm!
Vadászüdvözlettel: Kuti Szabolcs
A válasz talán nem olyan bonyolult. Ne hagy neki, hogy rágja, egye a megtalált zsákmányt! A kutyák általában megtanulják a „Fujj, nem szabad!” (szerintem gyakran alkalmazott 🙂 vezényszót). Ezt ugyan úgy alkalmazhatod a vadnál is, ha rágja. Továbbá szerintem ne használj belsőséget, ha annyira „súlyos” a helyzet. Én soha nem hagyom, hogy rágni, pláne enni kezdje a kutya vadat. Idővel megtanulja, hogy nem szabad.
Sok szép vadászélményt kívánok neked Bátor kutyáddal!
Kedves Utánkeresők!
Nagy Viktor vagyok, szeretném a segítségeteket kérni. 2005 óta vadászom a Pilisben Solymár, Pilisszentiván környékén. Egy éve foglalkoztat, érdekel az utánakeresés. Voltam Bárnán és még jobban megfogott a kutyával történő utánkeresés. Nosza belevágtam a közepébe és Szabó Ottó kollégától meglett a kis bajor „Zorka”. Szépen haladunk az útmutatásai alapján és sok írás, blog elolvasását követően. Már hat és fél hónapos a kutyus, szépen megy a 24 órás vércsapán amit lerakok szarvaslábbal és vérrel. A kérdésem az lenne, hogy valaki tud-e segíteni, hol tudnék venni könyveket „A hannoveri véreb” vagy a „A csülkös vad utánkeresése” címmel, megköszönném.
Köszönettel Nagy Viktor.
e-mail: viktor.nagy72@gmail.com
tel:06-30-397-87-80
Tisztelt Utánkeresők!
Kuti Szabolcs vagyok egy dunántúli FTK hivatásos vadásza. Tanácsért fordulok hozzátok. 3 hónapos hannoveri vérebemmel kezdtük elsajátítani az utánkeresés tudományát. A kutyus „Bátor a neve” nagyon érdeklődő tanulékony és az általam készített csapákat ügyesen kidolgozza. A problémám hogy a csapa végén Bátor egyből nekiáll falni a csapa készítésére használt testrészből (általában belsőséget, lábat vagy fejet használok csapakészítésre). Ha lőtt vadat találunk meg a lőseb környékét nyalja, rágja. Volt rá példa hogy egy béllövött őzsutát kerestünk. A kutyus szépen meg is találta a még élő de már továbbmenni nem tudó vadat. Az első az volt hogy az őzből kilógó belet kezdte enni és nem érdekelte hogy a vad még kapálózik. Persze nem hagytam neki. Az lenne a kérdésem hogy egy fiatal kutyánál ez normális-e és hogyan tudnám erről a viselkedésérő leszoktatni. Válaszotokat előre is köszönöm!
Vadászüdvözlettel: Kuti Szabolcs
Szervusz Szabolcs!
A válasz talán nem olyan bonyolult. Ne hagy neki, hogy rágja, egye a megtalált zsákmányt! A kutyák általában megtanulják a „Fujj, nem szabad!” (szerintem gyakran alkalmazott 🙂 vezényszót). Ezt ugyan úgy alkalmazhatod a vadnál is, ha rágja. Továbbá szerintem ne használj belsőséget, ha annyira „súlyos” a helyzet. Én soha nem hagyom, hogy rágni, pláne enni kezdje a kutya vadat. Idővel megtanulja, hogy nem szabad.
Sok szép vadászélményt kívánok neked Bátor kutyáddal!
Vadászüdvözlettel:
Horváth Dániel
Kedves Utánkeresők!
Nagy Viktor vagyok, szeretném a segítségeteket kérni. 2005 óta vadászom a Pilisben Solymár, Pilisszentiván környékén. Egy éve foglalkoztat, érdekel az utánakeresés. Voltam Bárnán és még jobban megfogott a kutyával történő utánkeresés. Nosza belevágtam a közepébe és Szabó Ottó kollégától meglett a kis bajor „Zorka”. Szépen haladunk az útmutatásai alapján és sok írás, blog elolvasását követően. Már hat és fél hónapos a kutyus, szépen megy a 24 órás vércsapán amit lerakok szarvaslábbal és vérrel. A kérdésem az lenne, hogy valaki tud-e segíteni, hol tudnék venni könyveket „A hannoveri véreb” vagy a „A csülkös vad utánkeresése” címmel, megköszönném.
Köszönettel Nagy Viktor.
e-mail: viktor.nagy72@gmail.com
tel:06-30-397-87-80
Szervusz Viktor!
Örömmel hallom, hogy Zorka jól halad az csapázás tudományának elsajátításával. Megpróbálok segíteni a könyvekkel kapcsolatosan.
Vadászüdvözettel:
Horváth Dániel