Kora reggel lőttek rá egy bakra, ami perdüléssel jelezte a találatot és százméternyi megiramodás után el is feküdt a tavaszi árpában. Amikor próbálták megközelíteni, felugrott és újra menekülésbe kezdett. Mivel látták a magas hátsóláb találatot, úgy gondolták, hogy megpróbálják önerőből terítékre hozni. Kerekedett is belőle gyalogos és autós üldözés. Többször felkeltették és lövést is tettek rá, majd beűzték egy akácerdőbe, ahol még próbálták követni a nyomait. Hosszas keresgélés után jutottak arra döntésre, hogy ide bizony kutya kell! Ekkor hívtak.
Tizenkét óra után kezdtük meg Stiklivel a csapázást, szépen felvette a szagot, haladtunk előre, találtunk három sebágyat kevéske vérrel. Kutyám magabiztosan követte a nyomot, melyen ezután már semmi csapajelet nem találtunk, de a vadőr megerősített, hogy arra látta menekülni a bakot. Megtaláltuk a csapa mellett azt a helyet is, ahol meglőttek egy másik bakot keresés közben, mert a sebzettnek gondolták. Szóval megtettek mindent a sebzett kézre kerítése végett!
Ezerméternyi vezetékelés után eljutottunk egy méhkaptárrakkal szegélyezett tanyabejáróig, ahol Stikli mutatott egy aprócska kis kenést. Ott többszöri körözés után sem találtuk a helyes irányt. Kis pihenő és itatás, majd lecsatoltam a vezetékről, hogy ne akadályozzam a keresésben. Körözés közben beleakadt egy egészséges őzbe, de rövidke hajsza után visszajött hozzám. Ismét pihenő és itatás. Akkor már Endre barátomat hívtam, hogy tud-e segíteni bajor hegyi vérebével, mert lehet, hogy mi nem boldogulunk. Épp letettem a telefont, amikor kiskutyám elindult vissza, amerről jöttünk. Négyszázötven métert tehetett meg a saját nyomán ellenkező irányban haladva, mikor felhangzott a oly kedves állóra csaholása. A sebzett bak gyakran alkalmazott trükkjét vetette be, jó darabon visszafelé ment a saját nyomán. A közelükbe lopóztam és megváltottam a vadat kissé elhúzódó szenvedéseitől.
Üdv a vadásznak, tisztelet a vadnak!
Szloboda István
Visszajelzés: Sebzett bak terítéken | vadaszat.net