Darázs naplója II. rész – Az első hetek

A kölykök az első két nap alatt szemlátomást kikerekedtek. Evés, alvás volt az egyetlen gondjuk. Hasuk megtelt és ezzel együtt beindult a kiválasztás is. Soma pedig, mint ha egész életében mást sem csinált volna, rendkívüli gondossággal ápolta, tisztogatta őket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy kis nosztalgia

Este van, vacsorázunk Somával. Helyesebben csak én, ő már régen el is felejtette a jól megérdemelt adagját. Most itt ül és néz. Nem ugat, nem nyüszít, csak néha sóhajt és a hunyorgó szemeivel kér. Én, a szigorú gazda, nem adok neki, nincs kunyerálás! Közben azért mégis lekanyarítok egy karika kolbászt és a szájába adom. Egye fene, most az egyszer!
Vacsorázunk, és van idő gondolkodni rajta, hogy mi is történt ma délelőtt. Nehéz is lenne nem rá gondolni. A cipóra dagadt térdeim lüktetése, az összekarmolt kézfejem, arcom sebeinek égése eszembe juttatja, hogy milyen kalandunk volt ma. Üggyel, bajjal ugyan, de megint előkerítettünk egy disznót. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

…míg bele nem kopik a talpa…

„Keresse addig, míg meg nem találja, míg bele nem kopik a talpa, míg bele nem törik a dereka…” – áll az egyik kedvenc Széchenyi Zsigmond idézetemben, de senki nem gondolja ezt szó szerint. Pedig megesik néha, hogy úgy van. Megesik, de nem azokkal, akikre Széchenyi Zsigmond gondolt, sokkal inkább ki vannak téve az ilyen veszélynek négylábú társaink. Az olvadó, majd visszafagyó jeges hó még a vad lábát is könnyen kikezdi, nemhogy a kutyák viszonylag puhább talpát. Különösen, ha még felsózott járdákra, utakra is lépni kényszerül az eb időnként. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kicsi kutya, nagy munka…

„Nem volt én nekem semmi sürgős dolgom az életemben, mégis annyit futkároztam, hogy ne tovább…” – mondta Bendegúz az Indul a bakterházban, de hogy mennyire igazat szólt, mikor ezt mondta! Így vannak ezzel az utánkeresők is, de mi Somával mindenképp. Néha annyit szaladunk a vad után hogy ne tovább. Akárcsak ennél a régebbi esetnél történt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy hosszú és nehéz csapázás

Még szombaton kezdte Zsuzsa és Szöcske ezt a munkát. Az aznapi terelésben sebezték az ünőt, ami a rálövést követően beugrott a szomszédos disznós kertbe. A csapázást az idő rövidsége miatt a kerítésnél befejezték, lényegében csak annyira volt idő, hogy felmérjék a helyzetet. Tisztán látszott, hogy a szarvas jobb első lába sérülhetett. A kerítésen könnyedén beugrott, de az érkezésnél jól kivehető volt, hogy a jobb első lábát kíméli. Látszott, mert a bal csülök körmei jól szét voltak nyílva, ami egyértelmű jele a fokozott terhelésnek.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hajtásnapok terítéken

Elérkezett a hajtások, terelések ideje, és ez okból úgy gondoltuk érdemes néhány gondolatot megosztani ezzel kapcsolatosan. Természetesen az utánkeresés szempontjából vizsgálva a dolgokat. Ez az időszak, november elejétől január végéig nagyon zsúfolt számunkra. Sorban követik egymást a társas nagyvad vadászatok, ahol többnyire szép számmal akad munka. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Soma, a dermedtre vezető

Számomra ez a történet azért érdekes, mert Soma akkor tett először tanúbizonyságot  egy egészen új tulajdonságáról, ami azóta is sokszor hasznomra vált. De volt még egy nagy tanulsága a dolognak. A kutyában bízni kell, mert mindig neki van igaza. Ha mégse, az csak véletlen lehet, és az is a szabályt erősíti. Hányszor hallottam ezt, de mégis nagyon nehezen álltam rá. Ám ettől az alkalomtól kezdve mindig engedtem Somát a maga feje után menni, ha vér nélküli csapán haladtunk, és ez meg is hálálta magát. Így lett az lehetséges, hogy most már kilométer hosszan követünk vér nélküli csapákat, hogy aztán egy-egy vércsepp megerősítsen, vagy épp ott legyen előttünk a keresett vad.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Első dámbikánk

Mióta a kis utánkereső csapatunkat megalapítottuk ez volt az első igazi utánkeresésünk, ami ennek keretében zajlott. Na, nem mintha azóta nem lett volna munkánk szép számmal, de ez egy igazi közös „produkció” volt. Pont ahogy terveztük annak idején a csapat működését.