Üzekedés idején

Vasárnap délelőtt 10 óra:

– Tegnap este a lővilág határán bakot sebzett a vendég. Gyomron lőtte. Meg tudod nézni?

– Persze. Eddig hány kutya kereste? – kérdezek vissza olyan határozottan, hogy egy kutyát máris bevallottak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Viharos vadűzés

A delet harangozták éppen, mikor megcsörrent a telefonom. Alföldi kollégám hívott, hogy egyik ismerőse tegnap este bakra lőtt, de nem lesz könnyű eset, mert csak most kérdezték meg tőle a telefonszámom: nyilván mostanáig keresték, jól összejárták a területet. A bak – elvileg – 160-180 méterre keresztben állt, a 30.06-osból eldördülő lövés után „lábujjhegyen”, púpos háttal – egyértelműen lágy lövést jelezve – lassan belépegetett a lucernából egy repcébe, két díszlövés kíséretében… Este sötétedésig kutya nélkül, hajnaltól pedig kifulladásig kutyával keresték. „Elvállalod? Megadhatom a számod ennek a …, ezeknek a ….., na mindegy? – kérdezte. Én már elmondtam Neki, hogy sokkal több hibát nem követhetett volna el, kérlek, Te is mondd el Neki, mivel segítheti, és mivel nehezíti meg az utánkereső munkáját!” Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Sebzett bak terítéken

Kora reggel lőttek rá egy bakra, ami perdüléssel jelezte a találatot és százméternyi megiramodás után el is feküdt a tavaszi árpában. Amikor próbálták megközelíteni, felugrott és újra menekülésbe kezdett. Mivel látták a magas hátsóláb találatot, úgy gondolták, hogy megpróbálják önerőből terítékre hozni. Kerekedett is belőle gyalogos és autós üldözés. Többször felkeltették és lövést is tettek rá, majd beűzték egy akácerdőbe, ahol még próbálták követni a nyomait. Hosszas keresgélés után jutottak arra döntésre, hogy ide bizony kutya kell! Ekkor hívtak.

Az életre kelt őzbak

Nem mindennapi keresésről számolt be Bódi Péter csapattársunk. Az általuk keresett sebzett őzbak ugyanis kétszer kelt újra életre. Először a vadász és kísérője, aztán pedig Péter és Brúnó kutyájának nem kis meglepetésére. Péter így mesélte el a történetet: Egy kattintás ide a folytatáshoz….