Tag Archives: Szöcske

Szöcske balesete

Napok óta csend, semmi vadászat, semmi utánkeresés, csak a rossz idő, havazás. Ücsörgök négylábú társaimmal a kandalló előtt, nézem a tüzet, és apránként számba veszem az elmúlt év történéseit. Nézegetem a fotókat, hogy milyen szép élményekben volt részünk együtt Szöcskével. Aztán kezembe akad egy szomorú emlékeket idéző kép. Egy kép, amelyen Szöcske a műtőasztalon fekszik eszméletlenül, és az életéért küzd.

Határtalan vérebmunka

A történet igazán nem mindennapi, és itt él bennem minden perce. Az eddigi számos utánkeresésem közül a legérdekesebb, a 2011 évi bőgés során történt. Amikor ezt az egyedül álló csapázást épphogy befejeztem, és még teljesen az élmények hatása alatt voltam, csörgött a telefonom. Egy barátom hívott az ország másik részéről, hogy hallotta mi történt és kérdezte, igaz-e hogy képesek voltunk a határon túlra is átmenni a bikáért? „Honnan tudod?” – kérdeztem. „A madarak csiripelték” – válaszolta. Meg persze kérte, hogy meséljek el mindent az elejétől a végéig. Mivel a következő vérebmunkáig volt egy órám, hát belekezdtem ebbe a nem mindennapi történetbe…

Amikor a csapat összedolgozik

Előfordul, hogy egy hajtásra nagyon rákészülünk, több kutyával várjuk a sebzéseket, de csak kevés munka adódik. Ezek mindig jó alkalmak a fiatalabb kutyákkal való gyakorlásra. Nem rég történt, hogy Szöcske, Soma és a fiatal hannoveri, Rocky is ugyanazon hajtásnapon és helyen várta a bevetést. Nem történt azonban csak egy sebzés. Ha már így alakult, akkor senki ne maradjon ki, Rockyé lett a munka, Szöcske volt a kontrollkutya, Soma meg a sor végét zárta. A sebzett egy disznó volt, ami egy kocsiúton átugorva kapta lövését. Sebével a völgyfenék felé vette az irányt, jól csepegő vért hagyva maga után. A dolog egyszerűnek ígérkezett, különösen az elmondások alapján, és ha úgy is van, akkor ennek közel kellett volna feküdni.

Egy hosszú és nehéz csapázás

Még szombaton kezdte Zsuzsa és Szöcske ezt a munkát. Az aznapi terelésben sebezték az ünőt, ami a rálövést követően beugrott a szomszédos disznós kertbe. A csapázást az idő rövidsége miatt a kerítésnél befejezték, lényegében csak annyira volt idő, hogy felmérjék a helyzetet. Tisztán látszott, hogy a szarvas jobb első lába sérülhetett. A kerítésen könnyedén beugrott, de az érkezésnél jól kivehető volt, hogy a jobb első lábát kíméli. Látszott, mert a bal csülök körmei jól szét voltak nyílva, ami egyértelmű jele a fokozott terhelésnek.

Hajtásnapok terítéken

Elérkezett a hajtások, terelések ideje, és ez okból úgy gondoltuk érdemes néhány gondolatot megosztani ezzel kapcsolatosan. Természetesen az utánkeresés szempontjából vizsgálva a dolgokat. Ez az időszak, november elejétől január végéig nagyon zsúfolt számunkra. Sorban követik egymást a társas nagyvad vadászatok, ahol többnyire szép számmal akad munka.

A születésnapi süldő

Tegnap leesett az első hó és erről eszembe jutott egy kellemes emlékű keresés régi története…

…péntek este a szakadó eső miatt otthon ülve azon bosszankodtam, itt van a szülinapom, és Diana semmi jó idővel nem kecsegtet, kuksolhatok a szobában egész hétvégén. Pedig két dolgot kértem: 1. havazás, (az előző években 11.22.-én mindig esett a hó), 2. egy jó kis vadászat, esetleg egy laza utánkeresés.

Előadás Miskolcon

2012.09.27-én Dákay Zsuzsanna, Kaszó Kupa nyertes vérebvezető, a Diana Vadászhölgy Klub és az Utánkeresők Baráti Körének alapító tagja a Miskolci Vadászklub kedves meghívásának eleget téve, előadást tartott Szöcske kutyájával együtt teljesített utánkereséseiről a Miskolc Városi Könyvtárban. Az izgalmas, baráti hangulatú előadást estébe nyúló beszélgetést követte. A téma természetesen továbbra is az utánkeresés volt.

Egy határon túli keresés rövid története

A jó orrú vérebnek könnyen híre megy, így esett, hogy egy péntek reggel, Szlovákiában megsebzett bikához hívták Dákay Zsuzsát. Egy tacskó kopóval már próbálták keresni a sebzettet, de eredménytelenül. Zsuzsa és Szöcske szombat hajnalban indultak, és fél nyolcra értek a farkasok és medvék birodalmába. Addig, amíg oda értek már lett egy másik sebzés is.

Szerencsére az első lövésről készült videó és azt végignézve a sebzést Zsuzsa gerinctüske lövésnek ítélte, így a másodikkal kezdtek. Vér nem volt, de az elmondás alapján könnyebbnek ígérkezett az a munka. Hátracsúszott lövésnek tűnt, a bika meg is feküdt 200 m után, csak felkeltették…