Blog kategória bejegyzései

Vérebvezetékkel a kézben – női szemmel

Közzétéve Szerző:
Válasz

A vadászat, a természet és a vad szeretetének kezdete számomra gyermekkoromig nyúlik vissza. Édesapám vadász. Háromévesen ismertette meg velem az erdőt és a vadászat világát. Állítása szerint attól a pillanattól fogva már kiolthatatlan lett belőlem, minden vadászati megmozduláson részt akartam venni, kegyen az esti lesvadászat, hajnali cserkelés, társasvadászat vagy akár társadalmi munkán való részvétel. Sok mindent láttam, hallottam, tapasztaltam, amit a későbbiek során könnyen tudtam kamatoztatni. Egyszóval, nem könyvből tanultam ezt az ősi szenvedélyt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy határon túli keresés rövid története

Közzétéve Szerző:
Válasz
A jó orrú vérebnek könnyen híre megy, így esett, hogy egy péntek reggel, Szlovákiában megsebzett bikához hívták Dákay Zsuzsát. Egy tacskó kopóval már próbálták keresni a sebzettet, de eredménytelenül. Zsuzsa és Szöcske szombat hajnalban indultak, és fél nyolcra értek a farkasok és medvék birodalmába. Addig, amíg oda értek már lett egy másik sebzés is.

Szerencsére az első lövésről készült videó és azt végignézve a sebzést Zsuzsa gerinctüske lövésnek ítélte, így a másodikkal kezdtek. Vér nem volt, de az elmondás alapján könnyebbnek ígérkezett az a munka. Hátracsúszott lövésnek tűnt, a bika meg is feküdt 200 m után, csak felkeltették… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szarvastehén nyomában

Közzétéve Szerző:
Válasz
Korán reggel találkoztunk a hivatásos vadász ismerősömmel, egy előző este sebzett szarvastehén kapcsán. A tehén a lövést követően nem túl szerencsés módon beszaladt egy mocsaras tóba. Bár valamelyest követhető volt  a vérnyom, a keresést mégis reggelre halasztották. Ameddig követni tudták – úgy 50-60 méterig -, addig utánkereső szemmel nézve viszonylag bő, helyenként kicsit habos vér volt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Beavatás

Közzétéve Szerző:
2

Régi történet már ez, de örök tanulságokkal szolgál. Álljon hát intő példaként mindenki előtt, aki majd egyszer utánkeresésre adja a fejét… Azon a napon végleg megpecsételődött a sorsunk Somával. Úgy gondolom nagyot léptünk a szamárlétrán fölfelé és onnan már nem volt visszaút. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →