2012.09.27-én Dákay Zsuzsanna, Kaszó Kupa nyertes vérebvezető, a Diana Vadászhölgy Klub és az Utánkeresők Baráti Körének alapító tagja a Miskolci Vadászklub kedves meghívásának eleget téve, előadást tartott Szöcske kutyájával együtt teljesített utánkereséseiről a Miskolc Városi Könyvtárban. Az izgalmas, baráti hangulatú előadást estébe nyúló beszélgetést követte. A téma természetesen továbbra is az utánkeresés volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A vadászat, a természet és a vad szeretetének kezdete számomra gyermekkoromig nyúlik vissza. Édesapám vadász. Háromévesen ismertette meg velem az erdőt és a vadászat világát. Állítása szerint attól a pillanattól fogva már kiolthatatlan lett belőlem, minden vadászati megmozduláson részt akartam venni, kegyen az esti lesvadászat, hajnali cserkelés, társasvadászat vagy akár társadalmi munkán való részvétel. Sok mindent láttam, hallottam, tapasztaltam, amit a későbbiek során könnyen tudtam kamatoztatni. Egyszóval, nem könyvből tanultam ezt az ősi szenvedélyt.
Szerencsére az első lövésről készült videó és azt végignézve a sebzést Zsuzsa gerinctüske lövésnek ítélte, így a másodikkal kezdtek. Vér nem volt, de az elmondás alapján könnyebbnek ígérkezett az a munka. Hátracsúszott lövésnek tűnt, a bika meg is feküdt 200 m után, csak felkeltették… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ma jó napunk volt Somával. Reggelre egy jó nagy erdei sétát terveztem, mert 2 hete nem volt idő kimozdulni. Egy hétig alig láttam a múltkori keresés miatt, akár Jumurdzsák. Kerültem a fényt, mint a baglyok. Utána meg idő nem volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Régi történet már ez, de örök tanulságokkal szolgál. Álljon hát intő példaként mindenki előtt, aki majd egyszer utánkeresésre adja a fejét… Azon a napon végleg megpecsételődött a sorsunk Somával. Úgy gondolom nagyot léptünk a szamárlétrán fölfelé és onnan már nem volt visszaút. Egy kattintás ide a folytatáshoz….