Királyházi nyílt hétvége 2013.04.05-07. – Beszámoló

Aggodalommal vegyes várakozással teltek a hétvégét megelőző napok. Normális esetben április elején már jó idő szokott lenni, de még hétfőn is közel 40 centiméteres hó borította Királyháza környékét. Nem szokványos ez ilyenkor, de már nem lehetett mit tenni. – Ha mást nem, hát szánkózni, síelni biztosan lehet majd, és hóember építő versenyt is tarthatunk akár. – gondoltuk magunkban.

A nem túl kellemes időjárásnak köszönhetően a pénteki érkezést sokan elhalasztották és a nagyobb számú társaság csak szombaton és vasárnap gyűlt össze. Ők mindenre elszántan érkeztek, de szerencsére nem kellett megküzdenünk az elemekkel. Hideghez szokott szervezetünk számára már-már kellemesnek volt mondható az idő. Egyedül a hóolvadás okozta nedvesség és sár kellemetlenkedett.

Gyülekezik a társaság

Akadt egy kis sár

Az Ipoly Erdő Zrt királyházi felső vadászházánál összegyűlt társaságot, közel negyven főt, Hegedűs Sándor köszöntötte. Ezt követően a Zrt vadászati főfelügyelője, Guzsik Alfréd, aki valamikor maga is eredményesen vezetett vérebet, ejtett néhány szót a kutyával való sebzett vad utánkeresés jelentőségéről és értékéről. Rövid ismerkedést követően hannoveri és bajor hegyi vérebek, alpesi tacskókopók és terrierek, tacskó, olasz vizsla és lajka, no meg a gazdáik és kísérőik együtt indultak a csapákat lefektetni. A terv ugyanis az volt, hogy a gyakorlásra jelentkező kutyavezetők tanácsainkat követve saját maguk fektetik le a gyakorláshoz a mesterséges vércsapát, amiket aztán a délután folyamán szintén közösen dolgozunk ki. Szerencsére több, nagy tapasztalatú vérebvezető is tiszteletét tette az eseményen és ők tanácsaikkal folyamatosan segítették a tapasztalatlanabb kutyásokat.

Guzsik Alfréd magyaráz

A körülmények, a nagyrészt még összefüggő, de már olvadó hó, nem épp szokványosak voltak. Mivel azonban ezen változtatni úgysem lehetett, a szélrózsa minden irányában szétszéledve hozzáláttunk a csapák lefektetéséhez. Aki a hómentes hegyoldalon kívánt gyakorolni, annak a rohanó vizű, jéghideg Kemence-patakkal kellett megküzdeni, mások inkább a havas, északi hegyoldalt választották. Ott a számtalan vadcsapa nehezítette a kutyák későbbi munkáját.

A gumicsizma alapvető felszerelés volt

„Híd” a Kemence-patakon

Ebédre éppen végeztünk, ami mindenkinek igen jó esett. A közben befutó filmes stáb épp jókor érezett, a csapák kidolgozásáig hátralévő órákat riportok készítésével töltötték ki. Eközben mi a felszerelésünkből összeállított bemutatóval tettük érdekessé a az ebéd utáni pihenő időt. Aki az ott készült filmet látni szeretné, annak ajánljuk figyelmébe az Echo TV Hazai Vadász című műsorát, amely április 28-án 11:00 órakor lesz látható.

Felszerelés bemutatónk

Délután a program folytatódott a délelőtti csapák kidolgozásával, ahol megnézhettük egymás kutyáinak munkáját, ki-ki lemérhette felkészültségét, és fény derült az esetlegesen gyakorlandó dolgokra is. Igazán jó alkalom volt a kölcsönös tapasztalat cserére és szerzésre.

Este, a vacsorát követően egy rendkívül érdekes előadást láthattunk Ujhelyi Tamástól, A vadászkutya magazin szerkesztőjétől. Ő a kutya szaglásáról végzett kutatásokat, és olyan mélységig kalauzolt bennünket a szaglás világába, amelyre nem is számítottunk.

Köszönjük Tamás!

Éjszakába nyúlóan folytatódott a beszélgetés, számtalan fénykép, film is előkerült. Ilyenkor a sok utánkereső történetnek se vége se hossza, tart az anekdotázás, míg az ember szeme le nem ragad.

A vasárnap kissé álmosan ébredtünk, de a reggeli kávé felélesztette a társaságot. Kisorsoltuk a még szombat reggel fektetett csapákat, és kezdetét vette kis – tét nélküli – versenyünk. Ezek a csapák már több mint 24 órásak voltak, és a lefektetéskor még 10-15 centiméteres hótakaró nagy része már leolvadt róluk, eltüntetve a lecsepegtetett szarvasvér. Tisztes korona kísérte minden kutya és vezetője csapázását. Jó volt látni a kutyák és vezetőik felkészültségét.  Bátran mondhatjuk, hogy aki ott volt, sokat tanult a könnyűnek épp nem nevezhető csapák kidolgozásából. A gyors ebédet követően egy-egy aprósággal díjaztunk minden résztvevőt, s a hétvégi eseményeket néhány szóban értékelve, Klinkó Nándi kürtjétől kísérve a viszontlátás reméynében búcsúztunk el egymástól.

Végül szeretnénk megköszönni az esemény házigazdájának és gazdasszonyának, Bényei Tamásnak és Acsai Szilviának, hogy ezen a szép helyen jóvoltukból összegyűlhettünk, és a szállásról, ellátásról gondoskodtak számunkra.

A hétvégén készült fotókat itt láthatjátok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .